Öt szabványos papírformátum létezik, mindegyiket egy betű és egy szám jelöli: A0, A1, A2, A3 és A4. A rajzkeret jobb alsó sarkában egy címsornak kell szerepelnie, és a címsorban lévő szövegnek igazodnia kell a nézési irányhoz.
Nyolcféle rajzvonal létezik: vastag folytonos vonal, vékony folytonos vonal, hullámos vonal, kettős hajtásvonal, pontozott vonal, vékony szaggatott vonal, vastag szaggatott vonal és kettős szaggatott vonal.
Rajzban egy géprész látható kontúrját vastag folytonos vonallal, míg a láthatatlan kontúrt pontozott vonallal kell megrajzolni. A méretvonalakat és mérethatárokat vékony folytonos vonallal, a szimmetria középvonalát és tengelyét vékony szaggatott vonallal kell megrajzolni. A szaggatott vonal, a vékony folytonos vonal és a vékony szaggatott vonal szélessége körülbelül a vastag folytonos vonal 1/3-a legyen. A papírformátumok méretük szerint öt típusra oszthatók, a rajzformátum kódjai A0, A1, A2, A3 és A4. A rajzkeret jobb alsó sarkában egy címsornak kell lennie, és a címsorban lévő szöveg irányának összhangban kell lennie a megtekintési irányával.
Nyolcféle rajzvonal létezik: vastag folytonos vonal, vékony folytonos vonal, hullámos vonal, kettős hajtásvonal, pontozott vonal, vékony szaggatott vonal, vastag szaggatott vonal és kettős szaggatott vonal.
A rajzon a géprész látható kontúrja vastag, folytonos vonallal van megrajzolva. A láthatatlan kontúrt szaggatott vonallal rajzoljuk meg. A méretvonalat és a mérethatárt vékony folytonos vonallal kell megrajzolni. A szimmetria középvonalát és tengelyét vékony szaggatott vonallal rajzoljuk meg. A szaggatott vonal, a vékony folytonos vonal és a vékony szaggatott vonal szélessége a vastag folytonos vonal körülbelül 1/3-a.
Az arány az ábrán látható figura méretének a tényleges mérethez viszonyított arányára vonatkozik.
Az 1:2 arány azt jelenti, hogy a tényleges méret kétszerese az ábra méretének, ami egy csökkentési arány.
A 2:1 arány azt jelenti, hogy a figura mérete kétszerese a tényleges méretnek, ami egy nagyítási arány.
A rajz készítésekor fontos, hogy a lehető legnagyobb mértékben az eredeti értékarányt használjuk. Ha szükséges, használhat 1:2-es csökkentett vagy 2:1-es nagyított arányt. Az alkalmazott aránytól függetlenül a rajzon fel kell tüntetni a gépalkatrész tényleges méretét.
A rajzon szereplő összes kínai karaktert, számot és betűt szépen, tiszta vonással, egyenletes térközzel és rendezett elrendezéssel kell felírni. A kínai karaktereket hosszú Fangsong betűtípussal kell írni.
A méretezés három eleme a mérethatár, méretvonal és méretszám.
Szimbólumok a méretezésben: R a kör sugarát, ф a kör átmérőjét, Sф pedig a gömb átmérőjét jelöli.
A rajzon az alkatrészek tényleges méreteit kell használni. Ha a méretek milliméterben vannak megadva, nincs szükség a kód vagy a név megjelölésére.
Vízszintes méretek használatakor a méretszámot felfelé kell helyezni; függőleges méreteknél a számot balra kell elhelyezni. A szögméret számokat vízszintesen kell írni. Ha bármely rajzvonal metszi a méretszámot, akkor azt le kell választani.
A lejtőt, amely egy ferde vonalnak a vízszintes vonalhoz való hajlási foka, a ∠ szimbólum jelöli. Jelöléskor a szimbólum dőlésirányának összhangban kell lennie a lejtő dőlésirányával. A megjelölt kúpos iránynak is következetesnek kell lennie.
Az „∠1:10″ szimbólum 1:10-es meredekséget, míg az „1:5” 1:5-ös kúposodást jelöl.
A síkábrák vonalszakaszai három típusba sorolhatók: ismert vonalszakaszok, közbenső vonalszakaszok és összekötő vonalszakaszok. Először rajzolja meg az ismert vonalszakaszokat, majd a közbenső szakaszokat, végül pedig az összekötő szakaszokat.
Az ismert alakú és helymeghatározási méretekkel rendelkező szakaszt ismert szakasznak nevezzük. A közbenső vonalszakasznak alakméretei vannak, de nem teljes pozicionálási méretei, az összekötő vonalszakasznak pedig csak alakméretei vannak, pozicionálási méretei nincsenek.
A főnézetet tartalmazó vetületi síkot ortográfiai vetítési síknak nevezzük (V betűvel jelöljük). A felülnézetet tartalmazó síkot vízszintes vetítési síknak (amelyet a H betű jelöl), a bal oldali nézetet tartalmazó síkot oldalsó vetítési síknak (amelyet a W betű jelöl).
A három vetítési nézet szabálya kimondja, hogy a főnézet és a felülnézet egyenlő hosszúságú, a főnézet és a bal oldali nézet egyenlő magasságú, a felülnézet és a bal nézet egyenlő szélességű.
Az alkatrészek mérete három irányban van: hosszúság, szélesség és magasság. A fő nézet az alkatrész hosszát és magasságát, a felülnézetben csak a hosszt és a szélességet, a bal oldali nézetben pedig csak a magasságot és szélességet.
Az alkatrészeknek hat iránya van: fel, le, balra, jobbra, elöl és hátra. A fő nézet csak az alkatrész fel, le, balra és jobbra irányát tudja megjeleníteni; a felülnézetben csak az elöl, hátul, balra és jobbra, a bal oldali nézetben pedig csak a fel, le, elöl és hátra irányok láthatók.
Az alapnézetek a főnézet, a felülnézet és a bal oldali nézet. Ezen kívül három további nézet létezik: az alsó nézet, a jobb oldali nézet és a hátsó nézet.
A metszetnézet a vágási tartomány alapján három típusra osztható: teljes metszetnézet, félmetszeti nézet és részleges metszetnézet.
A metszetnézet metszeti módszerei öt típusra oszthatók: teljes metszet, félmetszet, részmetszet, lépcsős szakasz és kombinált metszet.
A metszetnézet annotációja három részből áll: ① A metszősík helyzetét jelző szimbólum (metszetvonal) és a két végén jelölt betűk ② A vetítési irányt jelző nyíl ③ Felül az „×——×” szavakat írjuk. a metszeti nézetet.
Az összes megjegyzést elhagyó metszeti nézet azt jelzi, hogy a metszetsík a géprész szimmetriasíkjának átvágása után rajzolódik ki.
A metszeti nézet az alkatrész belső alakjának megjelenítésére szolgál. Kétféle szakasz létezik: tömör és üreges részek.
Az eltávolított szakasz és az egybeeső szakasz között az a különbség, hogy az eltávolított szakasz a nézet körvonalán kívül, az egybeeső rész pedig a nézet körvonalán belül van megrajzolva.
A rajzon a grafikák csak az alkatrész szerkezeti formáját ábrázolják. Az alkatrész tényleges méretét a rajzon feltüntetett méretek alapján kell meghatározni.
A dimenzió számát dimenzióbázisnak nevezzük. A három hossz, szélesség és magasság irányábanCNC gépek alkatrészei, minden irányban van legalább egy alapja a dimenziónak.
A menet öt eleme a menetprofil, az átmérő, a menetemelkedés, az ólom, a menetek száma és a forgásirány.
A belső és külső menetek összecsavarozásához profiljuknak, átmérőjüknek, menetemelkedésüknek, menetszámuknak és forgásirányuknak összhangban kell lenniük.
Azokat a meneteket, amelyek megfelelnek a nemzeti szabványoknak a profilra, átmérőre és menetemelkedésre vonatkozóan, szabványos meneteknek nevezzük. Azokat a meneteket, amelyek nem felelnek meg a profilra vonatkozó nemzeti szabványoknak, nem szabványos meneteknek, azokat a meneteket pedig, amelyek megfelelnek a profilszabványnak, de nem az átmérő- és menetemelkedési szabványoknak, speciális meneteknek.
A külső menetek előírt rajzolási módja a következő: a fő átmérőt ＿d＿, a kisebb átmérőt ＿d1＿, a végvonalat pedig egy vastag folytonos vonal jelöli.
A keresztmetszeti nézetben a belső menet fő átmérőjét ＿D＿, a kisebb átmérőt ＿D1＿, a végvonalat pedig egy vastag folytonos vonal jelöli. A láthatatlan menetes furatok esetében a nagyobb átmérőt, a kisebb átmérőt és a végvonalat vastag, folytonos vonalak jelölik.
A szokásos menetes csatlakozási formák közé tartozik a csavarkötés, a csapos csatlakozás és a csavarkötés.
A billentyűk gyakori típusai közé tartoznak a közönséges lapos kulcsok, a félkör alakú kulcsok, a horgos ékkulcsok és a spline-ok.
A hengeres fogaskerekek a fogaskerék iránya alapján egyenes fogakra, csavarfogakra és halszálkás fogakra oszthatók.
A fogaskerék fogrészének előírt rajzolási módja a következő:
– A felső kört vastag, folytonos vonallal kell megrajzolni.
– A menetkört vékony szaggatott vonallal kell megrajzolni.
– A gyökérkört vékony folytonos vonallal kell megrajzolni, ami szintén elhagyható.
– Metszeti nézetben a gyökérkört vastag folytonos vonallal kell megrajzolni.
Amikor minden felülete amegmunkált fém alkatrészekazonos felületi érdességi követelményekkel rendelkeznek, a rajz jobb felső sarkában egységesen jelölhetők. Ha az alkatrész felületi érdességeinek nagy része megegyezik, akkor a jobb felső sarokban ugyanazt az érdességkódot jelölhetjük, és elé a maradék két szót.
A teljes összeállítási rajznak a következő négyből kell állniaCNC autóalkatrészek:
1. Nézetek halmaza
2. Szükséges méretek
3. Műszaki követelmények
4. Cikkszám és részletező oszlop
Az összeállítási rajzon szereplő mérettípusok a következők:
1. Specifikációs méretek
2. Szerelési méretek
3. Beépítési méretek
4. Külső méretek
5. Egyéb fontos méretek.
Ha többet szeretne megtudni, forduljon bizalommalinfo@anebon.com
Az Anebon tapasztalt gyártó. Megnyerte a Hot New Products piacának kulcsfontosságú tanúsítványainak többségétAlumínium CNC szolgáltatások, Az Anebon's Lab jelenleg a „Dízelmotor-turbótechnológia Nemzeti Laboratóriuma” , és rendelkezünk egy képzett K+F személyzettel és teljes tesztelési létesítményünkkel.
Feladás időpontja: 2024.10.10