Esztergaszerszám
A fémforgácsolás legelterjedtebb eszköze az esztergaszerszám. Az esztergaszerszámok külső körök, lyukak a közepén, menetek, hornyok, fogak és egyéb formák vágására szolgálnak az esztergagépeken. Főbb típusait a 3-18. ábra mutatja.
3-18 ábra Az esztergaszerszámok fő típusai
1. 10—Végeszterga szerszám 2. 7—Külső kör (belső furat-esztergaszerszám) 3. 8—Húrolószerszám 4. 6—Menetesztergáló szerszám 5. 9—Profilozó esztergaszerszám
Az esztergaszerszámokat szerkezetük alapján tömöresztergáló, hegesztőesztergáló, gépi bilincsesztergáló és váltószerszámokra osztják. Az indexelhető esztergaszerszámok a megnövekedett használatuk miatt egyre népszerűbbek. Ez a rész a váltólapos és hegesztő esztergaszerszámok tervezési elveinek és technikáinak bemutatására összpontosít.
1. Hegesztőszerszám
A hegesztő esztergaszerszám egy meghatározott alakú pengéből és hegesztéssel összekötött tartóból áll. A pengék általában különböző minőségű keményfém anyagokból készülnek. A szerszámszárak általában 45-ös acélból készülnek, és a használat során felmerülő speciális követelményeknek megfelelően vannak élezve. A hegesztő esztergaszerszámok minősége és használatuk a penge minőségétől, a fűrészlap modelljétől, a szerszám geometriai paramétereitől, valamint a horony alakjától és méretétől függ. Köszörülési minőség stb. Köszörülési minőség stb.
(1) A hegesztő esztergaszerszámoknak előnyei és hátrányai is vannak
Széles körben használják egyszerű, kompakt szerkezete miatt; nagy szerszámmerevség; és jó rezgésállóság. Számos hátránya is van, többek között:
(1) A penge vágási teljesítménye gyenge. A fűrészlap vágási teljesítménye csökken, miután magas hőmérsékleten hegesztették. A hegesztéshez és élezéshez használt magas hőmérséklet miatt a penge belső feszültségnek van kitéve. Mivel a keményfém lineáris nyúlási együtthatója fele a szerszámtestének, ez repedéseket okozhat a keményfémben.
(2) A szerszámtartó nem használható újra. Az alapanyagok pazarlásba kerülnek, mert a szerszámtartót nem lehet újra felhasználni.
(3) A segédidő túl hosszú. A szerszámcsere és beállítás sok időt vesz igénybe. Ez nem kompatibilis a CNC gépek, automata megmunkáló rendszerek vagy automata szerszámgépek követelményeivel.
(2) A szerszámtartó horony típusa
A hegesztett esztergaszerszámoknál a szerszámszár hornyait a penge alakjának és méretének megfelelően kell kialakítani. A szerszámszár hornyai közé tartoznak az átmenő hornyok, a félig átmenő hornyok, a zárt hornyok és a megerősített félig átmenő hornyok. Ahogy a 3-19. ábra mutatja.
3-19 ábra Szerszámtartó geometriája
A szerszámtartó hornyának meg kell felelnie a következő követelményeknek a minőségi hegesztés biztosítása érdekében:
(1) Szabályozza a vastagságot. (1) Szabályozza a vágótest vastagságát.
(2) Szabályozza a kés és a szerszámtartó hornya közötti rést. A penge és a szerszámtartó hornya közötti rés nem lehet túl nagy vagy kicsi, általában 0,050,15 mm. Az ívkötésnek a lehető legegyenletesebbnek kell lennie, és a maximális helyi rés nem haladhatja meg a 0,3 mm-t. Ellenkező esetben a hegesztési varrat szilárdságát befolyásolja.
(3) Szabályozza a szerszámtartó horony felületi érdesség értékét. A szerszámtartó horony felületi érdessége Ra=6,3 mm. A penge felületének síknak és simának kell lennie. Hegesztés előtt meg kell tisztítani a szerszámtartó hornyát, ha olaj van benne. A hegesztési terület felületének tisztán tartása érdekében homokfúvással vagy alkohollal vagy benzinnel kefélheti.
Szabályozza a penge hosszát. Normál körülmények között a szerszámtartó horonyba helyezett pengének 0,20,3 mm-rel kell kinyúlnia, hogy lehetővé tegye az élezést. A szerszámtartó hornya 0,20,3 mm-rel hosszabb lehet, mint a penge. A hegesztés után a szerszámtestet hegesztik. A szebb megjelenés érdekében távolítsa el a felesleget.
(3) A penge keményforrasztási folyamata
A keményforrasztóanyagot cementált keményfém pengék hegesztésére használják (a keményforrasz olyan tűzálló vagy keményforrasztó anyag, amelynek olvadáspontja 450 °C-nál magasabb). A forraszanyagot olvadt állapotra hevítik, amely általában 3050 fokkal az olvadáspont felett van. A folyasztószer megvédi a forraszanyagot a felületen való behatolástól és diffúziótólmegmunkált alkatrészek. Lehetővé teszi a forraszanyag és a hegesztett alkatrész kölcsönhatását is. Az olvadás hatására a keményfém penge szilárdan belehegeszthető a résbe.
Számos keményforrasztási fűtési technika áll rendelkezésre, mint például a gázlánghegesztés és a nagyfrekvenciás hegesztés. Az elektromos kontakthegesztés a legjobb fűtési módszer. Az ellenállás a rézblokk és a vágófej érintkezési pontján a legnagyobb, és itt keletkezik magas hőmérséklet. A vágótest először pirosra vált, majd a hő átadódik a pengének. Ez azt eredményezi, hogy a penge lassan felmelegszik, és fokozatosan emelkedik a hőmérséklet. Fontos a repedések megelőzése.
A penge nem „túlégett”, mert az áramellátás azonnal lekapcsol, amint az anyag megolvad. Az elektromos érintkezőhegesztés bizonyítottan csökkenti a penge repedéseit és a kiforrasztást. A forrasztás egyszerű és stabil, jó minőségben. A keményforrasztási eljárás kevésbé hatékony, mint a nagyfrekvenciás hegesztések, és nehéz több élű szerszámokat keményforrasztani.
A keményforrasztás minőségét számos tényező befolyásolja. A keményforrasztási anyagot, a folyasztószert és a melegítési módot helyesen kell megválasztani. A keményfém keményforrasztó szerszámnál az anyag olvadáspontja magasabb kell legyen, mint a vágási hőmérséklet. Jó anyag a vágáshoz, mert megtartja a penge tapadási szilárdságát, miközben megőrzi folyékonyságát, nedvesíthetőségét és hővezető képességét. A keményfém pengék keményforrasztásához általában a következő keményforrasztó anyagokat használják:
(1) A tiszta réz vagy réz-nikkel ötvözet (elektrolitikus) olvadáspontja körülbelül 10001200°C. A megengedett üzemi hőmérséklet 700900°C. Ez nagy munkaterhelésű eszközökkel használható.
(2) Réz-cink vagy 105# töltőanyag 900920°C és 500600°C közötti olvadási hőmérséklettel. Alkalmas közepes terhelésű szerszámokhoz.
Az ezüst-réz ötvözet olvadáspontja 670820. Maximális üzemi hőmérséklete 400 fok. Alkalmas azonban precíziós esztergaszerszámok hegesztésére alacsony kobalttartalmú vagy magas titán-karbiddal.
A keményforrasztás minőségét nagymértékben befolyásolja a folyasztószer kiválasztása és alkalmazása. A folyasztószert a forrasztott munkadarab felületén lévő oxidok eltávolítására használják, növelik a nedvesíthetőséget és megvédik a hegesztést az oxidációtól. A keményfém szerszámok keményforrasztásához két folyasztószert használnak: dehidratált Borax Na2B4O2 vagy dehidratált Borax 25% (tömegfrakció) + 75% bórsav (tömegfrakció). A forrasztási hőmérséklet 800 és 1000°C között van. A bórax dehidratálható a bórax megolvasztásával, majd hűtés után összetörésével. Szitál. Az YG szerszámok keményforrasztásánál általában jobb a dehidratált bórax. Kielégítő eredményeket érhet el az YT szerszámok keményforrasztásakor a következő képlettel: dehidratált bórax (tömegfrakció) 50% + bór (tömegfrakció) 35% + dehidratált kálium (tömegfrakció) fluorid (15%).
A kálium-fluorid hozzáadása javítja a titán-karbid nedvesíthetőségét és olvadási képességét. A nagy titántartalmú ötvözetek (YT30 és YN05) keményforrasztása során a hegesztési feszültség csökkentése érdekében általában 0,1 és 0,5 mm közötti alacsony hőmérsékletet alkalmaznak. Kompenzációs tömítésként a pengék és a szerszámtartók között gyakran szénacélt vagy vas-nikkelt használnak. A hőterhelés csökkentése érdekében a pengét szigetelni kell. Általában az esztergaszerszámot 280°C hőmérsékletű kemencébe helyezik. Szigetelje három órán át 320°C-on, majd lassan hűtse le vagy a kemencében, vagy azbesztben vagy szalmahamuporban.
(4) Szervetlen kötés
A szervetlen kötés foszforoldatot és szervetlen rézport használ, amelyek a kémiát, a mechanikát és a fizikát egyesítik a pengék megkötéséhez. A szervetlen ragasztás könnyebben használható, mint a keményforrasztás, és nem okoz belső feszültséget vagy repedéseket a pengében. Ez a módszer különösen hasznos a nehezen hegeszthető pengeanyagok, például kerámiák esetében.
A megmunkálás jellemző műveletei és gyakorlati esetei
4. Élhajlásszög és ferde vágás szögének kiválasztása
(1) A ferde vágás egy olyan koncepció, amely már régóta létezik.
Derékszögű vágás olyan vágás, amelyben a szerszám vágópengéje párhuzamos a vágási mozgás irányával. Ferde vágásról akkor beszélünk, ha a szerszám vágóéle nem merőleges a vágási mozgás irányára. Kényelem kedvéért a takarmány hatását figyelmen kívül lehet hagyni. A főmozgási sebességre vagy az lss=0 élhajlásszögekre merőleges vágás derékszögű vágásnak minősül. Ez a 3-9. ábrán látható. Az olyan vágást, amely nem merőleges a fő mozgási sebességre vagy az lss0 élhajlásszögekre, ferde szögvágásnak nevezzük. Például, ahogy a 3-9.b ábrán látható, amikor csak egy vágóél vág, ezt szabad vágásnak nevezzük. A ferde vágás legelterjedtebb a fémvágásnál.
3-9 ábra Derékszögű vágás és ferde vágás
(2) A ferde vágás hatása a vágási folyamatra
1. Befolyásolja a forgács kiáramlási irányát
A 3-10. ábra azt mutatja, hogy egy csőszerelvény esztergálásához külső esztergaszerszámot használnak. Amikor csak a fő vágóél vesz részt a vágásban, a vágórétegben lévő M részecske (feltételezve, hogy magassága megegyezik az alkatrész középpontjával) forgácsgá válik a szerszám előtti extrudálás alatt, és az elülső részen kifolyik. A forgács áramlási iránya és az élhajlásszög közötti összefüggés az, hogy egy MBCDFHGM egységtestet metszenek el a merőleges síkkal és a vágási síkkal, valamint a két velük párhuzamos síkkal az M ponton keresztül.
3-10. ábra A λ-k hatása az áramlási forgács irányára
Az MBCD az alapsík a 3-11. ábrán. Ha ls=0, akkor a 3-11. ábrán az MBEF a front, a sík MDF pedig egy merőleges és normál sík. Az M pont most merőleges a vágóélre. Amikor a forgács kilökődik, M a sebesség komponense a vágóél iránya mentén. Az MF merőlegesen párhuzamos a vágóéllel. Amint a 3-10a ábrán látható, ezen a ponton a forgácsok rugószerű alakra ívelnek, vagy egyenes vonalban áramlanak. Ha ls értéke pozitív, akkor az MGEF sík elöl van, és a vcM főmozgás vágási sebessége nem párhuzamos az MG vágóéllel. A részecske M sebességecnc eszterga alkatrészekvT a szerszámhoz képest a vágóél irányában az MG felé mutat. Amikor az M pontot olyan chippé alakítjuk, amely elöl folyik ki, és amelyet vT befolyásol, a chip sebessége vl el fog térni az MDK normálsíktól psl chip-szögben. Ha az ls értéke nagy, a forgácsok a felület feldolgozásának irányába fognak folyni.
A 3-10b. és 3-11. ábrákon látható MIN síkot forgácsáramlásnak nevezzük. Ha ls értéke negatív, a vT sebességkomponens a vágóél irányában megfordul, és a GM-re mutat. Ez azt okozza, hogy a chipek eltérnek a normál síktól. Az áramlás a gép felületével ellentétes irányú. A 3-10.c ábrán látható módon. Ez a vita csak az ls szabadvágás közbeni hatásáról szól. A fém plasztikus áramlása a szerszám hegyén, a kisebb vágóélen és a forgácshornyon egyaránt hatással lesz a forgács kiáramlásának irányára a külső körök tényleges megmunkálási folyamata során. A 3-12. ábra az átmenő furatok és a zárt furatok menetfúrását mutatja. A vágóél dőlésszögének hatása a forgácsáramlásra. Lyuk nélküli menet megfúrásakor az ls érték pozitív, de lyukas menetnél negatív érték.
3-11 ábra Ferde forgács áramlási iránya
2. A tényleges gereblye és a tompa sugarak érintettek
Ha ls = 0, a szabad vágásnál a derékszögek az ortogonális síkban és a forgácsáramlási síkban nagyjából egyenlőek. Ha az ls nem nulla, az valóban befolyásolhatja a vágóél élességét és a súrlódási ellenállást a forgácsok kinyomásakor. A forgácsáramlási síkban meg kell mérni a ge effektív gereblye szögeket és a vágóél tompa sugarait re. A 3-13. ábra a főél M-pontján átmenő normál sík geometriáját hasonlítja össze a forgácsáramlási sík tompa sugaraival. Az éles él esetén a normálsíkon az rn tompasugár által alkotott ív látható. A forgácsáramlás profiljában azonban a vágás egy ellipszis része. A görbületi sugár a hossztengely mentén a tényleges vágóél tompasugár re. A 3-11. és 3-13. ábrák geometriai összefüggéseiből a következő közelítő képlet számítható ki.
A fenti képlet azt mutatja, hogy re növekszik az ls abszolút érték növekedésével, míg ge csökken. Ha ls = 75 fok, és gn = 10 fok, ahol rn = 0,020,15 mm, akkor ge akár 70 fok is lehet. re is akár 0,0039 mm is lehet. Ez nagyon élessé teszi a vágóélt, és kis mennyiségű visszavágással mikrovágást (körülbelül 0,01 mm) érhet el. A 3-14. ábra egy külső szerszám vágási helyzetét mutatja, ha az ls 75 fokra van állítva. A szerszám fő és másodlagos élei egyenes vonalba kerültek. A szerszám vágóéle rendkívül éles. A vágóél nincs rögzítve a vágási folyamat során. Szintén érinti a külső hengeres felületet. A telepítés és beállítás egyszerű. A szerszámot sikeresen alkalmazták szénacélok nagysebességű esztergálására. Nehezen megmunkálható anyagok, például nagy szilárdságú acél feldolgozására is használható.
3-12 ábra Az élhajlásszög hatása a forgács áramlási irányára menetfúráskor
3-13 ábra rn és re geometriák összehasonlítása
3. A szerszámcsúcs ütésállósága és szilárdsága befolyásolja
Ha ls negatív, amint az a 3-15b ábrán látható, a szerszám hegye a vágóél legalsó pontja lesz. Amikor a vágóélek belevágnak aprototípus alkatrészekaz első ütközési pont a munkadarabbal a szerszámcsúcs (amikor a go értéke pozitív) vagy az elülső (ha negatív) Ez nem csak védi és erősíti a hegyet, hanem segít csökkenteni a sérülés kockázatát is. Sok nagy dőlésszögű szerszám negatív éldőlést használ. Mindkettő növelheti a szilárdságot és csökkentheti a szerszám hegyére gyakorolt ütést. Az Fp háterő ezen a ponton növekszik.
3-14 ábra Nagy pengeszögű esztergaszerszám rögzített hegy nélkül
4. Befolyásolja a be- és kivágás stabilitását.
Ha ls = 0, a vágóél szinte egyszerre vág be és ki a munkadarabból, a forgácsolóerő hirtelen megváltozik, és az ütés nagy; ha az ls nem nulla, a vágóél fokozatosan be- és kivág a munkadarabba, kicsi az ütés, és simább a vágás. Például a nagy csavarszögű hengeres marók és szármarók élesebb vágóélekkel és simább vágásúak, mint a régi szabványos marók. A gyártási hatékonyság 2-4-szeresére nő, és az Ra felületi érdesség értéke kevesebb, mint 3,2 mm.
5. Vágóél forma
A szerszám vágóél alakja a szerszám ésszerű geometriai paramétereinek egyik alapvető tartalma. A szerszám pengeformájának változása megváltoztatja a vágási mintát. Az úgynevezett vágási minta arra a sorrendre és alakra vonatkozik, ahogyan a megmunkálandó fémréteget a vágóél eltávolítja. Befolyásolja a vágóél terhelés nagyságát, a feszültségviszonyokat, a szerszám élettartamát és a megmunkált felület minőségét. Várjon. Sok fejlett szerszám szorosan kapcsolódik a pengeformák ésszerű kiválasztásához. A fejlett gyakorlati eszközök közül a pengeformák a következő típusokba foglalhatók össze:
(1) Növelje a vágóél pengeformáját. Ez a pengeforma elsősorban a vágóél szilárdságának erősítésére, a vágóél szögének növelésére, a vágóél egységhosszának terhelésének csökkentésére és a hőelvezetési feltételek javítására szolgál. A 3-8. ábrán látható számos szerszámcsúcs-forma mellett léteznek még ívélformák (ívél-eszterga szerszámok, ívélvágó homlokmarók, íves élfúrók stb.), többféle éles szögű élforma (fúrószárak) stb.) )várj;
(2) Élforma, amely csökkenti a maradék területet. Ezt az élformát főként simítószerszámokhoz használják, mint például a nagy előtolású esztergaszerszámok és az ablaktörlővel ellátott homlokmarók, a lebegő fúrószerszámok és a hengeres törlővel ellátott közönséges fúrószerszámok. Dörzsárak stb.;
3-15 ábra Az él dőlésszögének hatása az ütközési pontra vágószerszámnál
(3) Olyan pengeforma, amely ésszerűen elosztja a vágóréteg szélét, és egyenletesen üríti ki a forgácsot. Az ilyen típusú pengeforma jellemzője, hogy a széles és vékony vágóréteget több keskeny forgácsra osztja, ami nemcsak a forgácsok zökkenőmentes kiürítését teszi lehetővé, hanem növeli az előrehaladási sebességet is. Adja meg a mennyiséget, és csökkentse az egység vágási teljesítményét. Például a hagyományos egyenes élű vágókésekkel összehasonlítva a kétlépcsős élvágó kések a fő vágóélt három részre osztják, amint az a 3-16. ábrán látható. A chipek is ennek megfelelően három csíkra vannak osztva. A forgács és a két fal közötti súrlódás csökken, ami megakadályozza a forgács eltömődését és nagymértékben csökkenti a vágóerőt. A vágási mélység növekedésével a csökkentés mértéke növekszik, és a hatás jobb. Ezzel egyidejűleg csökken a vágási hőmérséklet és javul a szerszám élettartama. Számos szerszám tartozik ehhez a pengeforma típushoz, mint például a lépcsős marók, a lépcsős élmarók, a lépcsős élű fűrészlapok, a forgácsfúrószárak, a lépcsős fogú kukoricamarók és a hullámszél-marók. És a kerékre vágott nyílások stb.;
3-16. ábra Dupla lépcsős élű vágókés
(4) Egyéb speciális formák. A speciális pengeformák olyan pengeformák, amelyeket úgy terveztek, hogy megfeleljenek az alkatrész feldolgozási feltételeinek és vágási jellemzőinek. A 3-17. ábra szemlélteti az ólom-sárgaréz feldolgozásához használt elülső mosdódeszkát. Ennek a pengének a fő vágóéle több háromdimenziós ívben van kialakítva. A vágóél minden pontjának van egy dőlésszöge, amely negatívról nullára, majd pozitívra növekszik. Emiatt a törmelék szalag alakú forgácsokká préselődik ki.
Az Anebon mindig fenntartja a „Légy első számú a magas minőségben, a növekedéshez a hitelen és a megbízhatóságon” filozófiáját. Az Anebon továbbra is teljes mértékben kiszolgálja a korábbi és új potenciális ügyfeleket itthonról és a tengerentúlról az Ordinary Discount 5 Axis Precision Custom Rapid Prototype érdekében5 tengelyes cnc marásEsztergamegmunkálás, Az Anebonnál, amelynek mottója a csúcsminőség, olyan termékeket gyártunk, amelyek teljes egészében Japánban készülnek, az anyagbeszerzéstől a feldolgozásig. Ez lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy az ország egész területéről nyugodt lelkiismerettel szokjanak hozzá.
Kínai gyártási folyamatok, fémmarási szolgáltatások és gyors prototípus-készítés. Az Anebon alapelvünknek tekinti az „elfogadható árakat, a hatékony gyártási időt és a jó értékesítés utáni szolgáltatást”. Az Anebon reméli, hogy több ügyféllel fog együttműködni a kölcsönös fejlődés és előnyök érdekében. Várjuk potenciális vásárlóink jelentkezését.
Feladás időpontja: 2023. december 14